A természetvédelmi és tájvédelmi szakértői jogosultságról
2017. január 1-jétől a természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet és mellékleteit az agrárminiszternél − mint eljáró hatóságnál − írásban, az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a Agrárminisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. szám alatti székhelyére személyesen vagy postai úton, illetve e-mailben, az élővilágvédelmi részterületre vonatkozóan a tmf@am.gov.hu címre, földtani természeti értékek és barlangok védelme részterület, valamint a tájvédelem szakterület esetén pedig a nptf@am.gov.hu címre kell megküldeni.
A névjegyzékbe vétel iránti kérelmen – a megfelelő rovatban – a KÜJ-t szerepeltetni kell (a KÜJ igénylésének menetéről e tájékoztató végén olvashat).
Az eljáró hatóság kijelöléséről szóló rendelkezéseket valamint a tevékenység végzésének feltételeire és a szakértői jogosultsággal rendelkező személyek nyilvántartásának vezetésére irányadó szabályokat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9/A. §-a határozza meg az alábbiak szerint:
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
[…]
Szakértői tevékenység
92. § (1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet az végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel.
(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság más hatóság eljárásában - jogszabály alapján - szakértőként vizsgálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt
a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság,
b) környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) adja ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.
(4) A (2) bekezdés szerinti hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és szakértői szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5)-(7)
[…]
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
[…]
9/A. § A miniszter jár el elsőfokon országos illetékességgel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként.
[…]
Az ügymenetre vonatkozó részletes szabályokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 297/2009. Korm. rendelet) tartalmazza, mely alapján a szakértői tevékenység engedélyezéséhez a 2. számú mellékletében meghatározott szakirányú oklevél, és az oklevél megszerzését követően a kérelemben megjelölt szakterületen szerzett, a Korm. rendeletben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat igazolása szükséges, mely szakirányú szakmai gyakorlati idő egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetében 5 év, főiskolai szintű képzésben vagy alapképzésben szerzett oklevél esetén 8 év.
Amennyiben a kérelmező képesítése nem szerepel a 2. számú mellékletben, úgy a jogszabály alapján létrehozott bizottság szakértőként véleményt nyilvánít az engedélyezési eljárás során, amelyet az engedélyező hatóság kötelezően figyelembe vesz.
Az agrárminiszter az említett Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján az alábbi szakterületen vonatkozásában gyakorolja a hatósági engedélyezéssel, a szakértői tevékenységek felügyeletével és a kiadott engedélyek meghatározott adatait tartalmazó közhiteles hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági hatáskört:
„2. Természetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZTV):
2.1. élővilágvédelem
2.2. földtani természeti értékek és barlangok védelme
[…]
4. Tájvédelem szakterület (betűjele: SZTjV).”
A névjegyzékbe vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles eljárás; a díj mértéke a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 1. melléklet 43. pontja szerint 10 000 Ft. A díjat az Agrárminisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01494549-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára kell megfizetni a Díjrendelet 7. számú melléklete alapján.
A díjfizetés átutalási megbízással vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton is teljesíthető, a teljesítés megtörténtét továbbá a Díjrendelet 5. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a befizetési bizonylat vagy annak másolata megküldésével igazolni is szükséges.
A névjegyzékbe vételi eljáráshoz szükséges dokumentumok [a 297/2009. Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése valamint a Kvt. 92. § (3) bekezdése alapján]:
- a Díjrendelet 1. melléklet 43. pontjában meghatározott 10 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvény vagy az átutalásról szóló bizonylat másolata,
- a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél, illetve a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozat másolata,
- a kérelmezett szakterületre, illetve részterületre vonatkozó szakmai gyakorlat igazolása,
- a részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajz, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját,
- hatósági erkölcsi bizonyítvány annak igazolására, hogy a kérelmező büntetlen előéletű és nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. § (3) bekezdésében foglalt követelmény).
A KÜJ (Környezetvédelmi ügyféljel) igénylésének folyamata
A természetvédelmi és tájvédelmi szakértői névjegyzékbe vételi eljárás megindításához környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ) szükséges, a környezetvédelmi alapnyilvántartásról szóló
78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján ugyanis ilyen egyedi környezetvédelmi azonosító adat hiányában környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelem nem nyújtható be (…).
A környezetvédelmi azonosító igénylését elektronikusan kell elvégezni (további információk a http://web.okir.hu/hu/ oldalon is olvashatók.)
Az igénylés menete:
- Először az ÁNYK-t (legfrissebb verziót) kell telepítenie a számítógépre.
- Ezután − bezárva az ÁNYK-t − az adatlapot kell telepíteni. Az adatlap telepítésekor a http://web.okir.hu/hu/urlapok oldalról (KAR − Környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok, valamint az adatokban bekövetkezett változások bejelentése) le kell menteni a számítógépre a legfrissebb VMOKIR_KAR adatlapot és kitöltési útmutatót, majd a fájl nevére kattintva telepíteni kell őket az ÁNYK-ba, de fontos, hogy közben legyen bezárva az ÁNYK program.
- Ezután az ÁNYK-ban Adatok/Új nyomtatvány listában kiválasztható a telepített VMOKIR KAR adatlap, melyet ki kell tölteni, és ügyfélkapun beküldeni a meghatalmazott személynek.
Ha még nincs KÜJ száma, erre irányuló igényt és minden egyéb adatszolgáltatást is csak akkor tud beküldeni, ha meghatalmazás lapot is küld be a KAR adatlap csomagban a KÜJ igényléssel (lappal) együtt. Meghatalmazott csak természetes személy lehet a saját ügyfélkapus adataival.
A KAR kitöltési útmutató szerint kitöltött adatlaphoz (Borítólap, KÜJ lapok, MEGH lap) csatolni kell a kinyomtatott MEGH lapot aláírva, szkennelve, és ügyfélkapun keresztül el kell küldeni.
Az adatlapcsomag beérkezésekor az ellenőrzés az e-mail címre és a beküldő személy saját, ügyfélkapus adataira vonatkozóan történik. A KAR MEGH lap kitöltésekor figyelni kell arra, hogy azt a meghatalmazott pontosan a személyes ügyfélkapujának Saját adatok menüjében szereplő módon, azzal egyezően töltse ki, figyelve a kis- és nagybetűkre, ékezetekre is!
A főlapon a 6. pontban az érvényesség dátuma rovatban csak akkor kell a kitöltés dátumát megjelölni, ha csak attól későbbi időpontra vonatkozóan kell adatokat szolgáltatni illetve használni a KÜJ-t.
A főlapon a telephely települése szerinti megyei kormányhivatalt, vagy az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget lehet választani címzett szervezetként.
Beküldés után a beküldő automatikusan egy befogadó nyugtát kap a rendszertől az ügyfélkapus értesítési tárhelyére, majd a hatóság vizsgálata után kap egy értesítést kérelmének elfogadásáról és a generált KÜJ számról; ekkortól érvényesek az adatai. Fontos, hogy figyelje az ügyfélkapus tárhelyét, és mozgassa tartós tárhelyre az értesítéseket, ellenkező esetben azok 30 nap után törlődnek.
A környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását a változást követő 15 napon belül az ügyfélnek be kell jelentenie.
Utolsó módosítás dátuma: 2018.09.12.